Artrózis váll fájdalom. Porckopás a térdben: így enyhítheti a fájdalmat

Ne vegyük félvállról a vállfájdalmat Vállfájdalommal már mindenki találkozott életében. A kellemetlen tünetek leggyakrabban  feszültség,  túlerőltetés, sérülés következtében alakulnak ki, de a vállízület fájdalmas mozgáskorlátozottságát  a szervezetben keletkező különféle gyulladásás elváltozások is okozhatják.

Bár a vállban ízületi kopás ritkábban jön létre, mint például a térdben vagy a csípőben — mivel a váll nem tartozik a teherviselő ízületek közé — a helyben kialakult belső elváltozások mégis megkeseríthetik a mindennapjainkat. Ha a fájdalom a vállból már a karba is kisugárzik, állhat a hátterében ideg- vagy ízületi gyulladás.

A gyulladás során az ízület fájdalmas, vörös és artrózis váll fájdalom. Ez a fájdalom éjszaka még jobban fokozódhat. A nyugalomra általában javul, de teljesen nem szűnik meg; mozgatásra viszont rosszabbodik.

Az artrózis tünetei

Az akut artrózis váll fájdalom általában pihentetést, hűtést, ill. A vállfájdalom több reumatológiai kórképnek is lehet tünete.

Tipikusan ilyen az artrózis porckopásha az erősen érinti a vállízületeket, tehát azok nagyon el vannak kopva. Ilyenkor jellemzően tompa, állandó fájdalom érezhető. Jelentkezhet rheumatoid arthritisnél sokízületi gyulladás is ilyen tünet.

A feszültség, stressz is okozhat panaszokat, amelynek artrózis váll fájdalom nyaki és válltáji görcsös fájdalom jelenik meg. A rossz, helytelen testtartás következtében is kialakulhat vállfájás.

Fontos a  fájdalom megelőzése Ha el akarjuk kerülni a vállfájást, érdemes az alábbiakra  figyelni: - Kerüljük a nehéz dolgok hirtelen emelését. A vállízületi sérülés és fájdalom megelőzésében fontos a helyes testtartás megtanulása: ülés közben a fej legyen a vállak felett, a derék mögött legyen párna vagy esetleg egy  összetekert törülköző.

Tovább Vállfájdalom A vállízülettel kapcsolatos betegeségek és fájdalmak sokrétűsége a vállöv bonyolult felépítéséből fakad. A vállövet alkotó ízületek együttes, összehangolt mozgásának köszönhető, a váll nagyfokú mobilitása, azonban ennek a tulajdonságának köszönheti fokozott sérülékenységét is. A vállövet az alábbi ízületek alkotják: a felkarcsont és lapocka közötti glenohumerális ízület, a lapocka és kulcscsont közötti acromioclavicularis ízület, a szegycsont és a kulcscsont között sternoclavicularis ízület, illetve a lapocka és mellkasfal közötti scapulothoracalis ízület. Ez utóbbi nem tekinthető klasszikus értelemben anatómiai ízületnek, de szerepe a vállöv komplikált mozgásaiban elengedhetetlen. A fentiekben részletezett összetett rendszerből következik, hogy a vállal kapcsolatos fájdalmak értékelése, elkülönítése gyakran állíthatja kihívás elé még a gyakorlott szakembert is.

Az izomzat erősítése és nyújtása egyaránt javasolt. Ha valaki hajlamos a vállfájdalomra, akkor akár egy rossz mozdulat miatt is meghúzódhat a válla.

A vállfájdalom kialakulásának okai lehetnek - A mechanikus sérülésből adódó fájdalmak a leggyakoribbak porckopás, ingyulladás, nyáktömlő gyulladás, stb. Ha azt valamilyen alapbetegség, például rheumatoid arthritis okozza, akkor azt kell kezelni, illetve enyhíteni kell az egyéb gyulladásokat. Szükség lehet gyógytornára, fizikoterápiára is.

Ha a vállfájdalmat elhanyagolják, akkor az krónikussá válhat, és emiatt aztán a mozgásfunkciók erősen beszűkülhetnek. Veszélyes a halogatás: Ha a fájdalom oka sokáig diagnosztizálatlan marad, vagy nem kap megfelelő kezelést, akkor kopás és az inak degenerálódása, szakadása is bekövetkezhet.

1. Arthralgia ill. váll-artrózis - leírás és gyógykezelés
2. Negyven felett egyre többen panaszkodnak a fájó nyak- váll- derék- térd- vagy ujjízületek miatt, sőt a porckopás egyre több fiatalt is érint.

Ezért  az elhúzódó vállfájdalom  kezelést igényel,  az akut kezelés után - borogatás, pihentetés - pedig vissza kell hozni a váll megfelelő mozgásterjedelmét,  hogy  az ízületi mozgások ne szűküljenek be,  a feszülő izmok el tudjanak lazulni és ne alakuljon ki később az ízületi kopás.

Bejegyzés navigáció.

Magas vérnyomás 2 Az artrózis arthrosis az ízületi felszínt borító porcréteg kopása. A folyamat alattomosan, lassan zajlik, és részben természetes elhasználódásnak tekinthető, de gyakran a rossz testtartás tehető felelőssé érte. Artrózis bármelyik ízületben kialakulhat, de leginkább a legnagyobb hétköznapi terhelésnek kitett ízületekben fordul elő: a térd, a csípő, a kéz, a lábfej, a váll ízületeiben és a csigolyák közötti kisízületekben. A panaszok általában az