Közös korallok. Búvárkodás közben amikor ránézel egy korallra

közös korallok
Támogass te is! A nagyobb zsákmánnyal mindenki jóllakik, és ez bőven elég a koralloknak ahhoz, hogy közös munkával ejtsenek el méretesebb medúzákat. A csapatban dolgozó földközi-tengeri korallokat most először figyelték meg medúzafogyasztás közben az Edinburgh-i Egyetem szakemberei és olaszországi kollégáik. A Szicíliához közeli szigeteknél figyeltek fel a kutatók a korallok különös gyakorlatára, miután észrevették a tengerfenéki sziklákhoz és barlangokhoz tapadt medúzákat. A megfigyeléseik során kiderült, hogy a korallok, amelyek egyébként döntően planktonokkal, vagyis apró tengeri teremtményekkel táplálkoznak, képesek nagyobb zsákmányok elejtésére.

Modern, mai formájukat nagyjából 25 közös korallok éve kezdték el kialakítani, és nagyon úgy tűnik, hogy itt ér véget a történetük, a század végére végleg eltűnhetnek ezek a vibráló, élettel teli ökoszisztémák. Földünk legnagyobb korallzátonya, a Nagy-Korallzátony korallfajnak, 4, puhatestű fajnak, madár fajnak és elképesztő mennyiségű közös korallok, tengeri féregnek és rákfélének ad otthont. Olyan nagytestű tengeri állatok is látogatják, mint a veszélyeztetett tengeri tehenek, teknősök és vándorló bálnák.

A veszélyeztetett levesteknős például kizárólag itt él meg. Maguk a korallok olyan organizmusok, amelyek egy algával zooxanthellae élnek szimbiózisban: az alga fotoszintetizál, oxigént, glükózt, glicerint és aminosavakat állít elő, amikből a korall táplálékot készít magának, cserébe pedig a korall védelmet nyújt az közös korallok és nitrogént termel, amelyet az alga közös korallok a fotoszintézis során.

De nem csak a zooxanthellae elengedhetetlen a korallok létezéséhez, ezekben a rendkívül törékeny rendszerekben minden élőlénynek fontos szerepe van: a kisebb élőlények búvóhelyet találnak a korallok között, táplálékul szolgálnak a halaknak, ezek a halak tisztítják a korallokat, és a nagyobb állatok eledelét képezik.

A tápláléklánc bármely tagjának hiánya, vagy számának csökkenése drasztikus változást okozhat, és a korallok kihalásához vezethet. Szerepük a Föld közös korallok Mint azt láthatjuk, a tengeri ökoszisztéma alapját képezik: ha az óceáni élőlények negyedének élőhelye megszűnik, a védtelen, táplálék nélkül maradó állatok is tömeges kihalással néznek szembe, majd kiesve a táplálékláncból tömeges pusztulást okoznak az egész vízi világban, ami természetesen a velük táplálkozó partmenti állatokra is kihat, melyeknek a tömeges éhenhalása a szárazföldi állatokat is érintené.

Ám a tengeri fajokon túl az emberiség számára is nélkülözhetetlenek: hozzávetőlegesen 1 milliárd ember megélhetését biztosítják, az össz társadalmi, kulturális és gazdasági értéküket 1 billió dollárban határozta meg az UNESCO. A korallzátonyok a környezetvédelemért folytatott küzdelemben is élharcosnak bizonyulnak, több szempontból is. Egyrészt a korallok fotoszintetizáló algái nagyjából annyi szén-dioxidot képesek megkötni, mint a talajmenti fák és növények.

Másrészt pedig természetes védelemként szolgálnak az áradások, a partmenti erózió és egyéb természeti katasztrófák ellen. A pusztulás okai A zátonyok érzékeny rendszerét a legkisebb beavatkozás is felborítja, a korallzátonyok elnéptelenedését és a korallok halálát okozva.

Globális szinten pedig a felmelegedés okoz visszafordíthatatlan károkat, több okból is.

Lenyűgöző mélytengeri korallkerteket fedeztek fel a kutatók a délnyugat-ausztráliai Bremer Marine Park víz alatti kanyonjaiban. A Schmidt Óceánkutató Intézettel közös expedíció vezetője, Julie Trotter szerint a Bremer kanyon függőleges közös korallok és hegygerinceit lenyűgöző mélytengeri korallok borítják, amelyek gyakran megannyi organizmusnak adnak otthont, apró ökoszisztémák sokaságát alkotva. A szakember, aki az egyetem földtudományi és oceanográfiai intézetének munkatársa, hozzátette, hogy az expedíciónak köszönhetően szerzett új ismeretek jelentősen segíteni fogják ezeknek a korábban ismeretlen ökoszisztémáknak a jobb megértését és megóvását. Az Ausztráliát övező óceánok mélyebb vizeinek nagy része még felfedezésre vár. A mostani expedíció keretében a Bremer, Leeuwin és Perth kanyonokat térképezték fel a kutatók.

Egyrészt a hőmérséklet emelkedése nemcsak a légkört érinti, hanem az óceánokat is. Érdemes egy pillantást vetni Ed Hawkins angol meteorológus-klímakutató grafikonjáraamely mutatja, hogyan válik egyre melegebbé a föld átlaghőmérséklete.

Az elmúlt évben egy fokot emelkedett az átlagos vízhőmérséklet, de az utóbbi évtizedekben 24 százalékos gyorsulást tapasztalunk, ami a Természetvédelmi Világszövetség szerint akár 3 fokos melegedést okozhat a tengerekben a század végére. Mivel a korallok érzékenyek a környezeti behatásokra, már egy-két fok hőmérséklet eltérés fehéredést okoz.

Fehéredésnek azt a folyamatot nevezzük, amikor a korall stressz közös korallok kilöki az algát a szervezetéből, és csak a meszes váz marad meg. Innen jön az elnevezés, mivel az algák adják a korall színét, távozásuk után csak a fehér váz marad. Amennyiben a stresszhatás csökken, az algák visszatérnek, de ha nem, a korall végleg elpusztul a szimbiótája nélkül.

Ám, ha nem közös korallok halnak el teljesen, lassan növő fajról közös korallok szó, nagyjából 15 évbe telik, amíg magához tér a zátony egy fehéredés után.

közös korallok

A legnagyobb hullám ben volt, a huszonkilenc, világörökség részét képező korallzátonyból huszonötöt érintett. A legsúlyosabban a Nagy-Korallzátony sérült ban, 67 százaléka fehéredett ki, és ugyan csak 10 százaléka sorvadt el véglegesen, a helyreállításához így is emberi beavatkozásra van szükség.

közös korallok

Ráadásul a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal szerint a tavalyi év majdnem újabb melegrekordot döntött, alig maradva el a os rekordtól, ezzel elindítva a következő fehéredési hullámot, miközben a legutóbbi hullámból még fel sem épültek a korallzátonyok.

Ha a melegedés üteme nem lassul, ha nem csökkentjük a szén-dioxid kibocsátást, az UNESCO felmérései alapján a század végére elhal az összes korallzátony. A felmelegedés periodikusan fellépő pusztításokat is okoz. Az El Niňo jelenség rendesen három, illetve hét évente jelentkezik a Csendes—óceán egyenlítői vidékén, amelynek hatására eltolódnak az esőövek, ezzel szárazságot és aszályt okoznak alapvetően esős területeken, és fordítva, heves esőzéseket és áradásokat közös korallok mi köze a csípőízület ízületi gyulladásához térségben.

Korallok 4000 méter mélyen!

Súlyos csapást mérnek az ökoszisztémára, elvándorolnak a tengeri fajok, a tenger vízhőmérséklet ingadozása tömeges pusztulást okoz. Ám ezt a jelenséget már a Kutatások viszont kimutattákhogy a globális felmelegedés hatására az El Niňok száma megháromszorozódott az elmúlt 30 évben, és egyre hevesebbé válnak, így egy-egy El Niňo után közös korallok természet már nem tud olyan könnyen talpra állni.

Ezenkívül az emelkedő hőmérséklet emelkedő vízszintet is okoz, ami miatt nem kapnak elég napfényt a korallok algái, ezzel is csökkentve a korallok túlélési esélyeit, hiszen kevesebb táplálék mellett lassabban fejlődnek. Mindezeken felül a megemelkedett szén-dioxid kibocsátás is hozzájárul a korallok elhalásához. Ugyan az óceánok a levegő szén-dioxid tartalmának mintegy 25 százalékát képesek megkötni, a levegőben megnövekedett szén-dioxid tartalom hatására a vizek elsavasodnak, a feldolgozatlan szén-dioxid miatt, ez rombolja a korallok meszes vázát és gátolja a növekedésüket.

A korallzátonyok megmentésére irányuló globális próbálkozások Több szervezet dolgozik a zátonyok életben tartásán. Négy év alatt próbálnak megoldást találni, különböző módszereket dolgoznak ki, hogy felvértezzék a zátonyokat a fehéredés ízületi fájdalom kolchicin, először helyi szinten, abban a reményben, hogy globális szinten is elterjeszthetőek lesznek az innovációk.

Ezenfelül pedig támogatnak majd szervezeteket a tengeri élővilág megóvása érdekében, és fenntartható üzleti modellek kidolgozását is szorgalmazzák. A korallzátonyok megmentésére irányuló lokális próbálkozások Világszerte több száz kutató szenteli életét a korallzátonyok tanulmányozásának, és fenntartásának. Rengeteg új ötlettel állnak elő évente, amelyek közül néhány igencsak ígéretesnek bizonyul.

Az ausztráliai Rangerbot például egy olyan kis robot, amely feltérképezi a korallok állapotát, a károsodások mértékét, és képes kiiktatni a Töviskoronás tengericsillagokat, akik tömegesen pusztítják a korallokat. Ugyan ezek a csillagok természetes ellenségei a koralloknak, ám az emberi tevékenységek miatt közös korallok számuk drasztikusan megnőtt, mérhetetlen károkat okozva az zátonyok ökoszisztémájában. A töviskoronás legnagyobb, és majdnem egyetlen természetes ellensége meglepő módon egy csiga, a tritonkürt, ami képes felhasítani a csillag gyomrát.

Ám a túlhalászás, és gyűjtés közös korallok a tritonkürtök száma lecsökkent, ami utat engedett a csillagok elszaporodásának.

Számos veszély fenyegeti tengereinket

A globális felmelegedés okozta vízhőmérséklet emelkedés következtében pedig nagyobb a túlélési esélyük a tengericsillag lárváinak, így a megszokott egy közös korallok helyett szúró fájdalom térd tripla annyi tengericsillag éri el az ivarérett kort. Az Otago Egyetem kutatója, Candida Savage közös korallok azt vizsgálta, hogy a guanó milyen hatással van a korallzátonyok közös korallok, és meglepő eredményt kapott.

Azt találta, hogy a madarakkal egy élettérben növekvő korallok négyszer olyan gyorsan nőnek, mint azok a korallok, akik hasonló környezetben, de a madarak végtermékének felhasználása nélkül fejlődnek.

A madarak guanójában ugyanis nitrogén található, amit felhasználva a korallok szimbiótái gyorsabb fotoszintézisre képesek ezzel több tápanyagot szolgáltatva a koralloknak. Savage arra is felhívja a figyelmet, hogy a tengeri madarak mintegy harmada veszélyeztetett, így a korallzátonyok megóvása mellett a madarak élőhelyének biztosítása is fontos cél kell hogy legyen a zátonyok életben tartása érdekében.

közös korallok

Az angliai Exeter Egyetem kutatói hangtechnikával próbálkoznak. A korallzátonyok elfehéredésekor a zátonyok elnéptelenednek, kihaltakká válnak, az élőlények új otthon után néznek, ami a korallok végleges pusztulását okozza. A kutatók rájöttek, hogy egy népes, eleven korallzátony rendkívül hangos, folyamatos motoszkálás, pikkelysúrlódás, kaparászás hallatszik, ami vonzó az élőlények számára, és szívesen költöznek be.

Ám, amikor egy zátonyt elhagynak az állatai, csönd honol az elfehéredett korallok körül, és a halak jobban látják más élő- és szaporodóhely után nézni. Így az Exeter Egyetem tudósai egészséges korallzátonyok hangjait vették fel, majd hangszórók segítségével lejátszották ezeket a felvételeket a kihalt zátonyokban, abban a reményben, hogy sikerül visszacsábítani a halakat, akik megtisztítják a korallokat, akik így elkezdhetnek megint nőni, aminek hatására visszatérnek az apróbb élőlények, ízületi gyulladás kezelése milyen kenőcsökkel még több halat vonzanak oda, beindítva ezzel a teljes körforgást.

A projekt tavaly indult, és az eddigi eredmények biztatóak, kétszer annyi hal telepedett meg ezekben a zátonyokban, mint azokban, ahol nem használtak hangfelvételeket. A Southern Cross Egyetem professzorai szintén tavaly kezdték meg projektjüket: mesterségesen, biztonságos helyen növesztenek korallbébiket, hogy aztán, a robotikát segítségül hívva, szétszórják közös korallok az elfehéredett zátonyokban, ezzel elősegítve azok újjáéledését.

A kísérletekben olyan korallfajokat használnak, amelyek bizonyítottan túlélik a hőmérséklet emelkedését is, ezzel támogatva az olyan korallzátonyok létrejöttét, amelyek sikeresen szembeszállhatnak a globális felmelegedéssel is. Egy tavaly júliusban megjelent új kutatás kimutatta, hogy ugyan a meglévő korallzátonyok nagy többsége hanyatlóban van, új zátonyok kezdtek épülni, távolabb a meleg, egyenlítői vizektől. A cikk szerint, amíg az elmúlt 40 évben a forró égövi zátonyokban 85 százalékkal csökkent a fiatal korallok száma, addig a meleg mérsékelt égövi területeken megduplázódott a számuk, és új ökoszisztémákat kezdtek el kialakítani.

Olyan élőlények kerültek össze a telepeken, melyek közös korallok sosem alkottak közösen zátonyokat, és a tudósokat erősen foglalkoztatja, hogy vajon mennyi időbe fog telni, amíg ezek az új rendszerek egyensúlyba kerülnek, és működő, gazdag biodiverzitású telepeket alkotnak.

DiveWorld Partnerek

Úgy néz ki, hogy ezekben az új, kezdődő zátonyokban meg tudnak telepedni azok a fajok, amelyek a melegedő víz miatt szintén eltávolodtak az egyenlítői vizektől, ezzel elősegítve az új korallzátonyok kiépülését. Ám a jelen tanulmányban csak annyit tudnak biztosan megállapítani, hogy bizonyos korallfajok képesek a vándorlásra, és a megtelepedésre idegen területeken, képesek újfajta életközösségekbe beépülni, de nem tudnak biztosat mondani arról, hogy mennyire lesznek életképesek ezek az új zátonyok.

közös korallok

Nos, ennek a kérdésnek a megválaszolása további megfigyelést és dokumentálást igényel. Gyakran Ismételt Kérdések Mi a korallzátonyok jelentősége a Föld életében? Miért pusztulnak a korallzátonyok? A korallzátonyok pusztulását alapvetően a rohamosan gyorsuló globális felmelegedés és vízszint emelkedése okozza. Milyen következményei vannak a korallzátonyok pusztulásának?

közös korallok

A korallzátonyok pusztulása közvetlenül az ott élő élőlények elvándorlását és kipusztulását okozza, azonban közvetetten mind a tengeri mind a szárazföldi ökoszisztémákra drasztikus hatással lesz, és ez alól az emberi faj sem kivétel. Mézes Dorottya Főállású anya és egyetemista, kutatási területe az alkímia szimbolizmusa a középkorban. A környezetvédelem fontos helyet foglal el családja életében.

Reader Interactions.

Hasonlóanyagok